2021.október 5. kedd

2021. október 5-én hajnalban 4 óra tájban útnak indultunk egy lelkes és izgatott csapattal Erdély felé. Az úticélunk a Királyhágó. Hosszú út várt ránk, az egész napi buszozást csak egy-egy rövid megálló szakította meg. A délelőtti órákban érkeztünk meg a határra. Még néhány órai utazás után értük el a Királyhágót, első erdélyi állomásunkat.

Királyhágó

A Királyhágót más néven Erdély kapujaként emlegetik. Az 582 méter magasságban található hágó gazdasági és kulturális szerepe is nagy, hiszen kapcsolatot teremt a Partium és a történelmi Erdély között. Sokáig itt volt Partium és Erdély határa, a kiegyezés után pedig az Erdély megnevezés helyett gyakran a Királyhágón túlt használták.

Útközben betértünk Tordára,ahol közelebbről is megcsodálhattuk a természeti jelenséget.

Tordai-hasadék

A következő pihenő Bánffyhunyadon volt,ahol láthattuk az ott élő cigányság cifra palotáit.

A Főtéren emelkedik a 13. századból származó, impozáns méretű, gótikus stílusú református templom. A református templom szomszédságában levő téren található a Petőfi-emlékmű.

Bánffyhunyad, református templom és Petőfi emlékmű

Aztán következett Farkaslaka, a nagy székely író, Tamási Áron szülőfaluja. Farkaslakaés Tamási Áron – a falu és az író – eggyé nőtt a hely- és a környékbeliek tudatában. Farkaslaka a magyar irodalom klasszikus zarándok helye lett. Tamási művészetével maradandó emléket állított szülőfalujának. Stílusalkotó mester, a székely beszédet illesztette be a magyar irodalomba. Itt található Tamási Áron síremléke és egy emlékmű, amely Szervácius Jenő és fia Tibor alkotása. A Tamási emlékmű hivatalos felavatása 1972 szept. 24-én, az író születésének 75-ik évfordulóján volt. A kőfelületek más és más témákat tárnak elénk, az emlékmű Tamási hőseit ábrázolja.

“Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk; s a föld, amelyen élünk és meghalunk”

Tamási Áron

Farkaslaka,Tamási Áron sírhelye

A késői órákban érkeztünk meg Székelyszentlélekre, ahol a Becsali Panzióban kaptunk szállást. A panzió tulajdonosai vendégváró süteménnyel kedveskedtek. Mindenhol tiszta rendezett környezet, finom házias ételek és mérhetetlen vendégszeretet fogadott bennünket. Mindenki rögtön otthon érezte magát, az esték kellemes beszélgetésekkel teltek. Székelyszentlélek Székelyudvarhelytől 10 kilométerre északnyugatra fekszik. A kis település híres a római katolikus templomáról, és arról is, hogy a község határában tizennégy forrás folyik.

A Becsali Panzió a szálláshelyünk

2021.október 06. szerda

A második napon Székelyudvarhelyre mentünk, ahol csatlakozott hozzánk az idegenvezetőnk, Magyari István. Székelyudvarhelyen, megtekintettük a városházát és a szoborparkot, elsétáltunk a városközpont nevezetes épületei, pl.: Tamási Áron Gimnázium mellett. A városháza 1896-ban épült megyeházának, a Millennium emlékére. Székelyudvarhely központjában, az egykori Nyugdíjasok parkjában 13 történelmi és közéleti személyiség bronz másának szobrát 2004-ben leplezték le. A szobrok a következő történelmi személyiségeket ábrázolják: Báthory István, Bem apó, Bethlen Gábor, Bethlen István, Csaba királyfi, Fráter György, Hunyadi János, Kós Károly, Nyírő József, Rákóczi Ferenc, Szent László, Wesselényi Miklós, Vándor Székely. Itt megkoszorúztuk a szoborpark hírességeit.

Székelyudvarhely,Szoborpark

Székelyudvarhelyi séta

Utána a Békás-szorosra és a Gyilkos-tóhoz vitt az utunk. Az idegenvezetőnk érdekes földrajzi ismeretekkel látott el bennünket, miközben megláthattuk ezeket a meseszép vidékeket. A Békás-szoroson végig sétáltunk. Csodáltuk a gyönyörű természeti képződményeket. Megérte. A mészkőbe vájt hasadékvölgyet nehéz lesz elfelejteni bárkinek is. Nyomasztóan magas és szinte függőleges sziklaszirtek, zúgó hegyi patakok, kisebb-nagyobb vízesések, barlangok alkotják a szoros látnivalóit, amit csak a helyszínen sétálva élhetünk át igazán. „A két oldalon szinte függőleges sziklák között folyton az az érzésünk, hogy ránk dőlnek. A sziklákról száz számra tör elő – mintha a hegy préselné ki a saját levét – a sok kis patak, melyek gyakran meseszép vízeséses formájában adják át magukat a Békás-pataknak. Mivel a megduzzadt patak lassan folyóméretű vizet szállít, a sziklák között azonban nincs hely, így a Békás-patak úgy viselkedik, mint egy elszabadul vadállat. Elementáris erővel préseli magát a sziklák közti szűk medrében, óriási robajt okozva, hogy egymás szavát is alig lehet érteni.”5 Gyilkos-tó és a Bekás-szoros környéke a Szeret vízgyűjtő területéhez tartozik. A térségbeli patakok vizet a Békás-patak gyűjti össze. A Gyilkos-tavat létrehozó természetes gát mögött felgyűlt víz átömlött a gáton. Innen számítják a Békás-patak eredetét. A víz nagy erővel rohan végig a Békás-szoroson, pazar vízeséseken, meredek sziklafalak között, majd megszelídülve az Aranyos-Besztercébe ömlik. Fontosabb jobb oldali mellékvizei: Kis-Békás- és a Szurdok-patakar bal oldalon: a Kupás-, a Lapos-, a Bardócz- és a Sugó-pataka. Vízgyűjtő területe 562 km, hossza 42 km és az Aranyos-Beszterce közvetítésével ömlik a Szeretbe.

Békás-szoros

A Gyilkos-tó aránylag fiatal képződmény, 1837-ben keletkezett természetes völgyzáródás útján. A Gyilkos-hegy ÉNy-i lábánál felhalmozódott hatalmas mennyiségű sziklatörmelék egy hosszantartó esőzés következtében lecsúszott és elzárta a völgyet. A tavat északon a Nagy-Cohárd (1504 m) és a Kis-Cohárd (1344 m), dél-keleten a Csíki-Bükk (7264 m), keleten a Gyilkos-hegy (1407 m), dél-nyugaton a Ló-havas (1585 m), míg nyugaton a Kis-havas (1625 m) és a Likas- havas (1675 m) hegylábai határolják.

A látogatót a Kis-Cohárd meredek mészkőfalai és az előtte elterülő, fenyőcsonkokkal teletûzdelt tó tájképe fogadja, amely csak bevezetés a környék csodálatos, lélegzetelállítóan szép sziklarengetegébe. Az idelátogatók csakis felsőfokon emlegetik a tájat:

„Még az is, ki felső Olaszország nagyszerű és Svájcnak ünnepelt tavait látta, bámulattal fog e látvány előtt megállni. Nagyobbszerűbb tüneményt talán igen, de szebbet, vonzóbbat nem rejtenek a havasok keblökben.” (Orbán Balázs-Székelyföld leírója)

A tó neve az idők folyamán többször is változott. Eredeti neve Veres-tó a hasonló nevű patak mintájára, amely a nevét a tó déli és nyugati oldalán található vörös színű triászkori mészkőről kapta. A Gyilkos-tó nevet Orbán Balázs viszi be a köztudatba 1864-ben. Nevét a Gyilkos-hegy elnevezése után kapta, ami jóval régebbi a tó keletkezésénél (1773-ban említik, mint a Lázár grófok birtokát, Gyilkos nevű havas formában).

A tó eredeti méretei ismeretlenek, mert a keletkezése évében majdnem hozzáférhetetlen volt és a kereskedelmi útvonalak messze elkerülték a környéket. Keletkezésétől eltelt időszak alatt a tó méretei megváltoztak, területe állandóan csökken. Területe 1987-ben Csiki Károly mérései alapján 11,5 ha, vízmennyisége 503 m3, legnagyobb mélysége 9,7 m a kifolyás közelében, kerülete 2830 m. Fomája L betűhöz hasonlít. Két ága van: a Juh-pataki-ág, amelynek hossza 900 m és a Cohárd pataki-ág, amelynek hossza 438 m.

A tavak elhalása alól sajnos a Gyilkos-tó sem kivétel. Egyes tavak az egyik napról a másikra születnek és ugyanilyen hamar el is tűnnek. A Gyilkos-tó szerencsés helyzetben van, mert a gátat képző törmelék anyaga váll a gát mögött felgyűlt víz nyomásának. A pusztulását két tényező határozza meg: a természetes feltöltődés az emberi beavatkozás. A természetes feltöltődés fő oka a hordalék lerakódása. Intenzív esőzések idején a emlő patakok nagy mennyiségű hordalékot raknak le a beömlési torkolatoknál. A tavat négy nagyobb – Juh-. Vereskő-, Likas-, Cohárd-pataka – és tizenkét időszakos patak táplálja.

A partmenti sekély vízfelületeket –főleg a beömlési torkolatoknál – kiterjedt úszó békaszőlő sűrű szőnyege borítja be. A tocsogós, elmocsarasodott helyeken megtelepedik az ágas békabuzogány, a harmatkása fajok, iszapzsurló, több sásfaj, soványperje a kúszó boglárka, mocsári nefelejcs, hamvas éger, halovány aszat.

A tó eredetiségét és varázsát adó facsonkok is rohamosan pusztulnak. Herman Ottó 1871-ben az elárasztott rész pusztulásáról így ír:

„A fenyvesek éveken át küszködtek a szokatlan, természetük ellenére való új állapottal, dán meghaltak – a tűk leperegtek, leáztak – a vízből kiálló csúcsokról levált a kéreg, s a tó csapkodó hulláma és a fény elvégezték a fehérítést – e kifehérített fenyőcsonkok, ágak úgy emelkednek ki a tó sötétzöld színéből. Mint valami panaszos csontvázak, mintha keseregve nyújtanák karjaikat az ég felé, mely kegyetlen sorsra kárhoztatta őket.”

Az eddig ismertetett folyamat természetes, de sajnos a gazdasági értékesítéssel járó pusztítás is igen jelentős erdőkitermelés megindulásakor 1895-ben fűrésztelep, munkásszállások és kocsma épült a tó déli pattján. inek következtében hatalmas mennyiségű hulladék jutott a tóba. A cohárd-völgyi fakitermelő utak építésekor a robbantott törmelék egy része szintén a tóba került. A turizmus fellendülésével hihetetlen mennyiségű szemét került a tóba. A tó töltődésének a késleltetésére a Vereskő- és a Juh-patakon az ötvenes évek közepén hordalékfogó gátat építettek.

A tó eredeti neve Vörös-tó, román neve is ezt tükrözi, Lacul Roşu, melyet a belefolyó patakok vöröses színű hordaléka miatt kapott. A Gyilkos-tó név pedig onnan jön, hogy a legenda szerint, mikor a hegy beleomlott a völgybe, az itt legeltető pásztorokat is maga alá temette, és az ő vérük festette vörösre a tó vizét. Következzen a Gyilkos-tó legendája:

„Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökényfekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy napsütéses egénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret faragni is. Ahogy a szemük összevillant – és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt, mint a villám – megszerették egymást. A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét. Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől. Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele, mint a szélvész a Kis-Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta szemét a világ. Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és ezen a júliusi éjszakán eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Zuhogott az eső, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt meg a pásztort is nyájastól, aki a szembe levő hegyoldalban legeltetett. Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat. A keskeny völgy helyén tó keletkezett, amelynek vizéből máig is kiállnak a fenyőerdő maradványai. A környék pásztorai Gyilkos-tónak nevezték el ezt a tavat. Így lett a hegy halálából, az élet vize. Ha napsütésben belenézel a tó vizébe, Eszter szürkészöld szemei tekintenek szelíden vissza.”

Gyilkos-tó

A délutáni órákban megérkeztünk Csíksomlyóra. Itt meglátogattuk a Kegytemplomot. A Csíksomlyón korábban megtelepedett ferencesek 1442-1448 között felépítettek egy gótikus stílusú templomot, amelyet Sarlós Boldogasszony tiszteletére szenteltek fel 1448-ban. Ez a gótikus templom a következő három és fél évszázadon keresztül sok bővítésen és átalakításon ment át. Az 1661-es török-tatár betöréskor felgyújtották és a tetőzet teljesen leégett. Kijavították és ebben az alakjában egészen 1802-ig fennállott. Akkor lebontották és anyagát beledolgozták a mostani barokk templom falaiba. A barokk templomot 1804-ben kezdték építeni Schmidt Konstantin építész tervei szerint, és 1876-ban fejezték be teljesen, a templomi berendezésekkel együtt. Ugyanabban az évben, augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály, erdélyi püspök. A templom berendezésének nagyobb részét Papp Miklós, brassói festő és szobrász készítette. A mellékoltárok és a szószék már a XIX. század elsőfelében elkészültek. A kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templomlegértékesebb része. A hársfából faragott alkotás 1515 és 1520 körül készülhetett reneszánsz stílusban. 2,27 m magasságával a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika. Alkotója nem ismert. A csíksomlyóiak csodatévő Boldogasszonyukat, a templomban lévő kegyszobrot, Babba-Máriának nevezik. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja. Ez a kegyszobor a Mária-zarándoklatok központja, a zarándokok előtte fejezik ki hódolatukat, a lábát megcsókolják, megsimogatják, hozzá érintik kegytárgyaikat. A szobor átvészelte az 1661-es nagy török támadást és tűzvészt. A monda szerint a török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak. A korabeli beszámolók szerint a szobor néha földöntúli fényben tündököl, máskor nagy veszély idején szomorúnak látszik. A szobornál számos imameghallgatás történt, melynek emlékét a két oldalon kifüggesztett fogadalmi tárgyak, táblácskák őrzik.

Erdélyben Babba Mária tisztelete az Árpádok hazajövetele előtti magyar műveltség emlékeit őrzi. Ez tulajdonképpen az ősidőkbe visszanyúló Boldogasszony tiszteletet jelenti. Egyetlen nép sincs, aki annyiféle módon nevezné Szűz Máriát, Jézus anyját. A leggyakoribb elnevezés a már említetteken kívül: Nagyboldogasszony, Magyarok Nagyasszonya, Nagyasszony, Kisasszony, Szűzanya, Mindnyájunk Édesanyja, Boldogságos Szűz, Madonna, és még a liturgia részeként számos a tiszteletet kifejező elnevezés. Gyönyörű nevet adtak a csíkiak és a csángók a csíksomlyói Szűz Máriának: „Napba öltözött Boldogasszony” A csíksomlyói búcsú is azért tudta legalább egy napra lélekben egyesíteni a világ magyarságát, mert a magyar emberek tudatalattijából előjött a megmagyarázhatatlan vágy, hogy ott legyenek azon az ünnepen, ahol lelkük visszaszáll az a legősibb időkbe. Csíksomlyó a magyar nép összetartozásának és megmaradásának szimbóluma lett az évszázadok során. A csíkiek a rengeteg csapás után, amelyet a történelem, a természet mért rájuk, itt Somlyóhegyén találtak vigaszt, és a felkelő Nap ragyogásából merítettek erőt A Nap Asszonya, Babba Mária adott és ad ma is reménységet a székelyeknek, csángóknak, a világ magyarságának.

Csíksomlyó Kegytemplom, Babba Mária szobor

Csíksomlyó Kegytemplom, Babba Mária szobor

Csíksomlyó

Innen már a szállásunkra visszautazva, a Zetelaka víztározó mellett mentünk el.Az idegenvezetőnk elmondta,hogy a pontos megnevezése Zeteváraljai Árvízvédelmi Gát és Gyűjtőtó. A tározó 1978 és 1989 között árvízvédelmi célokból létesült a Nagy-küküllő és a Síkaszó patak összefolyása alatt, Zeteváralja felett. Napjainkban a gát alatt egy kis vízierőmű szorgalmasan termeli a „tiszta” áramot. Az 50 m magas és 520 m hosszú völgyzáró gát, 15 millió köbméter vizet tárol, amely mintegy 140 hektár területen fekszik. A Zetelaki víztározó a havasokról lefelé igyekvő fürge vadvizek folyását egy csodálatos mesterséges tóvá szelídíti, amely kiváló horgászati, fürdőzési, túrázási, vagy csónakozási lehetőségeket biztosít.

Fáradtan , de érdekes élményekkel telve, megérkeztünk az esti órákban szálláshelyünkre.

Zetelaka víztározó

2021.október 07.csütörtök

Kellemes napra ébredtünk. Már korán elindultunk Szovátára, ahol felülnézetből megcsodáltuk a Medve tavat. A Medve-tó nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta és 1870 és 1880 körül alakult ki. Benne 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé hőmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz. Majd végigsétáltunk a partján.

Medve-tó

Szovátáról a parajdi sóbánya felé vitt az utunk. A parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka, a sótörzs maga 1,2 km × 1,4 km átmérőjű, enyhén ellipszis alakú és 2700 m mélységbe gyökerezik. Még ma is aktív művelés alatt áll. Számomra meglepő volt, hogy a só nem fehér színű volt, hanem szürke. Ennek az az oka, hogy nem olyan tisztaságú, étkezési célokra csak korlátozottan használható. Parajdon busszal jutottunk el a bányáig. Óránként kétszer jár a busz és egészen a bányaszintig visz egy alagúton keresztül. Innen még több száz lépcső visz a mélybe és monumentális méretű föld alatti termekbe jutunk, ahol bányatörténeti kiállítás, kápolna, étterem, játszótér és kalandpark is található, amit a tanulóink rendkívül élveztek. Itt megebédeltünk, elfogyasztottuk a vendéglátók által becsomagolt száraz ebédet, és a buszra felszállva

Parajdi sóbánya

Korondra indultunk, ahol kedvünkre nézelődhettünk a kirakodóvásárban.

Korondi kirakódóvásár

Korondon a fazekasságnak ősi hagyományai vannak, sokan Európa egyik legjelentősebb fazekas központjának tartják. A fazekasság a középkortól nőtt iparággá. A korondi fazekasság történetének legnagyobb, máig is ható vízválasztója a múlt század vége, a XX. század eleje volt. Ekkor terjedt el és honosodott meg a mázas kerámia. Ettől kezdve készítették azokat az edénytípusokat, amelyek ma is a döntő többségét alkotják a korondi termelésnek. Az első világégés idején sem szünetelt a korondi fazekasok tevékenysége. Ernyős szekereikkel eljutottak egészen Ausztria határáig is. A két világháború közötti időszakban a korondi kerámia addig soha nem tapasztalt mértékben fellendült. Nagyon sokan szebbnél szebb korondi kerámiát vett ajándékba, hogy az otthoniaknak kedveskedjenek. Innen már hazafelé indultunk a szálláshelyünkre, de előtte megálltunk Szejkefürdőn, hogy megnézzük a székelykapuk gyűjteményét. Ez a település Székelyudvarhelytől 4 km-re északnyugatra, a Sós-patak kies völgyében fekszik. Neve, a „szejke” a néprajzosok szerint zavarost jelent, és szürkés, tengervízhez hasonló gyógyvizéről kapta. Ezen a helyen van eltemetve a legnagyobb székely író, történész, etnográfus. Megírta Székelyföld sok kötetes monográfiáját, ami alap műnek számít. Végrendeletében minden vagyonát a székely népre hagyományozta. A sírjához számos székelykapun vezet az út. A legrégebbi székelykaput 1818-ban állították, Fenyéden ,akinek a tulajdonosa Gergely János és felesége László Zsuzsanna volt.

Szejkefürdő

2021.október 08.péntek

Ez az utolsó nap. Búcsút vettünk rokonszenves szállásadóinktól. Korán indultunk, hogy megnézzük Segesvárt. Felsétáltunk az óvárosba, hogy megnézzük a város Ótornyát, amely a XIV. században készült el, és 1556-ig a városi tanács székháza volt. Zenélő órája fiatalabb,1648-ból származik. Ennek a városnak a közelében zajlott a 48’-as szabadságharc egyik utolsó jelentősebb csatája (1949.július 31.),melyben, valószínűleg, Petőfi Sándor is életét vesztette. Az itt található Petőfi szobrot megkoszorúztuk.

A város híres vagy hírhedt szülötte az 1431-ben született Vlad Tepes,közismertebb nevén Drakula.

Segesvár

Innen Kolozsvárra vettük az utunkat, ami Erdély lelke, központja. A legnagyobb erdélyi város, Románia második legnagyobb városa. A városba érkezve nagy lakótelepeken áthaladva lehet eljutni a történelmi óvárosba, ahol a legtöbb nevezetes történelmi látnivaló található. Kolozsvár felfedezését a leginkább a város egykori Nagypiac terén a mai Főtéren kezdtük el, ahol az erdélyi építészet legfontosabb emlékeihez sorolható látnivalókat lehet megtekinteni. Ez a tér ma is a közélet színtere.

Szent Mihály templom:

Az erdélyi gótika egyik legfontosabb templomát az 1316-os várossá nyilvánítás iránti hálából kezdték el építeni közadakozásból. Építése több száz éven át folyt, melyet átépítések tűzvészek sora kísért. Mai neogótikus formáját 1860-ban nyerte el, amikorra elkészült a 80 méter magas új templomtorony. A templom napközben látogatható, a bejárathoz közeli parkban áll Márton Áron püspök 2009-ben készült szobra.

Mátyás király szoborcsoport:

A kolozsvári születésű nagy királyunkat ábrázoló szoborcsoportot Fadrusz János készítette el 1902-ben. A lovon ülő uralkodó mellett kora fontos figurái hódolnak neki: Szapolyai János, Kinizsi Pál, Báthory István és Magyar Balázs. A szoborcsopotot megkoszorúztuk.

Kolozsvár, Mátyás király szoborcsoport

A Főtér látnivalói:

Kolozsvár Főterén találhatóak a város életét meghatározó épületek és nemesi családok házai, melyek közül néhányat feltétlenül érdemes megemlíteni: 1 Plébánia –ház: építése a XV. században gótikus stílusban történt, udvarán népszerű Szerváciusz Jenő szobrainak kiállítása, 2 Nemesi paloták:. Bánffy –palota, Lábasház – Jósika-palota , Rhédey-palota, 3. Continental Szálló 4. Városháza 5.Hintz ház – Gyógyszerészeti Múzeum

Mátyás Király szülőháza

A Főtértől alig 100 méterre áll Kolozsvár legrégebbi lakóháza, melyet ma a Képzőművészeti Egyetemisták használnak. Falán magyar nyelvű emléktábla hirdeti Hunyadi Mátyás emlékét. Ezt is megkoszorúztuk.

Farkas utcai református templom, tanintézmények és nemesi kollégium

A Farkas utca leginkább református templomáról, az előtte álló Szent György szoborról és a Báthory Elméleti Líceumról valamint a mellette épült nemesi kollégiumról híres. A Líceummal szemben működik az erdélyi magyar felsőoktatás bástyája a Babes-Bólyai Tudományegyetem egy szép neoklasszicista épületben.

Innen már Magyarország felé vettük utunkat.Este,9 órára értünk haza az iskolán elé.

Úgy értünk haza, hogy tele voltunk élményekkel, csodálattal, megtöltött bennünket egy hihetetlenül jó érzés, amelyet nem lehet megmagyarázni, mint ahogy az egész kirándulást sem lehet úgy leírni, hogy visszaadja, amit átéltünk. Erdélyt látni kell, személyesen megtapasztalni. Erdély történelmileg és földrajzilag kiemelkedő helyszíne a magyarságnak, lakosai és népszokásai képesek visszarepíteni az időben és megismertetni egy új, mégis régi, titokzatos magyar földdel, amelyre nem kerülhet a felejtés leple.